Felmondási tilalom A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Felmondási védelem alatt állnak azok a női munkavállalók is, akik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseken vesznek részt – a kezelések kezdetétől számított hat hónapban.
Fontos, hogy a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is. Így kérhető fizetés nélküli szabadság Figyeljünk rá, hogy a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban be kell jelentenie. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Most nézzük meg a felek közös megállapodásán alapuló fizetés nélküli szabadság részleteit, előnyeit és hátrányait. A munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot egyéb esetekben is, mint például építkezés céljából, azonban itt a munkáltató dönthet, hogy elfogadja-e ezen kérelmet és megadja-e a munkavállalójának a kért fizetési szabadságot. A koronavírus járvány miatt kialakul nehéz gazdasági helyzetben sok munkáltató ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni az alkalmazottait.
Az állásidő viszont teljesen más jogi fogalom, tehát nem azonos a fizetés nélküli szabadsággal. Az állásidő azt jelenti, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, alapbér illeti meg. Nem jár azonban alapbér, ha az állásidő valamely elháríthatatlan külső okból következik be. Az állásidő önmagában nem függ a felek megállapodásától, hiszen a munka biztosítása a munkáltató feladata és ha ennek nem tud eleget tenni, akkor jön szóba az "állásidő" fogalma. Az állásidőre járó díjazás lehet vitás a felek között, nevezetesen: a koronavírus-járvánnyal összefüggő, a munkáltatói működésben tapasztalható visszaesés miatt felmerülő állásidőre jár-e alapbér, azaz ez elháríthatatlan külső ok-e vagy megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel a munkáltató gondoskodhatott volna-e a munkavállalók foglalkoztatásáról? Ebből vélhetőleg a jövőben több jogvita lesz és a bírói gyakorlat fogja kimunkálni az elbírálás elveit. Ugyanakkor a határozott munkajogi álláspont az, hogy ha egy munkáltató azért nem tudja biztosítani a munkavégzés feltételeit, mert jogszabály ilyen jellegű rendelkezést tartalmazott, úgy arra a munkáltatónak semmilyen ráhatása nem volt és nem lehetett, így ilyen esetben fizetetlen állásidőről beszélhetünk.
Ugyanakkor itt fontos megemlíteni, hogy ez kizárólag az orvosi ellátást foglalja magában továbbá, 2020. május 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megállapítania, bevallania és megfizetnie minden munkáltatónak, akinek munkavállalója fizetés nélküli szabadságon van. Vállalhat közben munkát máshol? A munkavállalóknak arra is van lehetőségük, hogy ha a munka hiánya miatt van, közös megegyezésen alapuló fizetés nélküli szabadságon, ezen időtartam alatt máshol munkát vállaljon. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően újra munkába kell állnia a régi munkahelyén. Forrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről BérPortál – – Minden jog fenntartva Nettó Bruttó Bérkalkulátor
Az egészségügyi szolgáltatás az orvosi ellátásokat foglalja magában, így pénzbeli ellátásra, például táppénzre továbbra sem válik jogosulttá a fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállaló. Ez továbbá csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik a fizetés nélküli szabadságot a veszélyhelyzet miatt, a munkaviszony megőrzése érdekében veszik igénybe. Ez a jogosultság sincs azonban ingyen, ám annak árát a munkáltató köteles megfizetni, így 2020. május 1-jétől a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalói után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megállapítania, bevallania és megfizetnie [Rendelet 20. § (2) bekezdés]. Ennek a kötelezettségének havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell eleget tennie, ám az adóhatóságnál kérelmezheti, hogy a megállapított és bevallott járulékot csak később, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kelljen megfizetnie [Rendelet 20. § (2)-(3) bekezdés]. Ezzel a szabállyal tehát végeredményben arról született rendelkezés, hogy a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságra kényszerült munkavállalók helyett azok munkáltatói kötelesek megfizetni az egészségügyi szolgáltatásokra jogosító járulékot, amelynek összege havonta 7710 forint [Tbj.
Amennyiben a két fél egyetért abban, hogy a foglalkoztatást a meglévő feltételekkel egy későbbi időpontban folytatni szeretnék, érdemes ennek körülményeit a megállapodásukban tisztázni. Így előre megszabható, hogy mikor áll a dolgozó újra munkába, akár pontos dátummal, akár egyéb módon meghatározva, például: "a veszélyhelyzet megszűnését követő első munkanapon". Amennyiben a felek nem rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság hosszáról, azt bármelyik fél bármikor jogosult megszüntetni, ekkor a munkavégzés folytatódik, vagy a munkaviszony valamelyik fél által megszűnik. A munkaviszony megszüntetésére a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is lehetőség van, mivel a munkavállalónak határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 67. § (1) bekezdés]. A munkáltató megszüntetési lehetőségei az indokolási kényszer miatt szűkebbek [Mt. 66. § (1) bekezdés], hiszen munkavégzés hiányában a munkavállaló hibázni sem tud, ha pedig éppen a munka hiánya és a munkaviszony megszüntetésének elkerülése érdekében került sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munka hiánya nem indokolja a munkaviszony megszüntetését.
A központi közigazgatásban dolgozó nagyszülők pedig minden unoka születésénél 5-5 munkanap pótszabadságot kapnak. Részmunkaidő kötelező biztosítása A munkáltató, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, köteles őt a teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőben alkalmazni a gyermeke 4. A három- vagy többgyermekes szülők a legkisebb gyermekük 6 éves koráig is élhetnek e lehetőséggel. Atipikus munkavégzés A Munka Törvénykönyve XV. fejezete határozza meg a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályokat, többek között a behívás alapján történő munkavégzésre, a munkakör megosztására, a több munkáltató által létesített munkaviszonyra, a távmunkavégzésre, és a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó szabályokat is rögzíti. Gyermekápolási táppénz A gyermekápolási táppénz 2016 júliusa óta mindkét szülőnek külön-külön jár, így a 3-12 év közötti gyermekeknél duplájára nőtt az igénybe vehető táppénzes napok száma.
19. § (4) bekezdés]. Az sem kizárt, hogy a munka hiánya miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló máshol munkát vállaljon, ekkor az új munkaviszony alapján válik jogosulttá a társadalombiztosítási ellátásokra. Arra azonban ügyelnie kell, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a régi munkahelyén is munkába kell állnia, azt az újabb munkaviszony nem akadályozhatja. Kapcsolódó cikkek 2021. július 15. A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva. Tisztázandó a felmerülő kérdéseket, az alábbiakban a kötetlen munkarend fogalmát és az alkalmazásának egypár vonatkozását ismertetem.
Emellett mivel sok munkáltató fontosnak tartja, hogy a munkaerő ne menjen el tőle, egy járható útnak tartja a megállapodást, a fizetés nélküli szabadságra. Így a munkahelyen maradnak a jó munkaerők és a munkavállalóknak is megmarad az állásuk. Fontos azonban, hogy ehhez mindkét fél egybehangzó akarata kell. Tehát ha mindkét fél egyet ért abban, hogy a munkát egy későbbi időpontban szándékoznak folytatni, nagyon fontos, hogy a részleteket is tisztázzuk az írásban kötött megállapodásban, például azt, hogy mikor ér véget a fizetés nélküli szabadság. Itt lehetőség van arra, hogy egy konkrét dátumot határozzunk meg, de arra is lehetőség van, hogy csupán azt kössük ki, hogy a veszély helyzet megszűnését követően történik az ismételt munkába állás. Megszüntethető a munkaviszony fizetés nélküli szabadság alatt? A munkaviszony fizetés nélküli szabadság alatt is megszüntethető mindkét fél részéről. A munkavállaló egyszerűbb helyzetben van ilyen szempontból, ugyanis a törvény kimondja, hogy határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondását nem szükséges megindokolnia.
A munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is megállapodhatnak úgy, hogy egy bizonyos ideig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. Ezt jellemzően akkor választják a felek, ha valamilyen elháríthatatlan külső okból ellehetetlenül a munkavégzés. Így, amikor az élet visszatér a rendes kerékvágásba, a munkáltatónak nem kell új munkaerőt keresnie, a dolgozók pedig megszokott feladataikat veszik fel újra, tehát bizonyos szempontból mindkét oldalnak tartogat előnyöket ez a státusz. Mik a hátrányok? A fizetés nélküli szabadság nem számít munkában töltött időnek, így a szabadságra nem jogosít. Forrás: Shutterstock Amennyiben harminc napnál tovább tart a fizetés nélküli szabadság, úgy a végkielégítésre jogosító időtartamba sem számít bele. A munkavállaló biztosítása ráadásul ilyenkor főszabály szerint szünetel, egészségbiztosítási ellátásokra nem jogosult. Utóbbi alól azok a munkavállalók képeztek kivételt, akik a veszélyhelyzetben, az abból eredő problémák miatt kerültek ilyen állományba, ők ugyanis kaphattak egészségügyi ellátásokat – mutatott rá végezetül a D. JogSzerviz szakértője.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap