Rövidszőrű magyar vizsla Fajtagazda ország Magyarország Osztályozás Csoport VII. Vizslák Szekció 1. Kontinentális vizslák Típus 1. 1 Kontinentális típusú vizslák Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard MEOE Kiadás éve 2000 A Wikimédia Commons tartalmaz Rövidszőrű magyar vizsla témájú médiaállományokat. A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Története [ szerkesztés] Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt és a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása az 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a "kajtárkodó kopó" képe. Hunor és Magyar találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható.
A magyar vizsla annyira népszerű, hogy túlnyomórészt kedvtelésből tartják. Házőrzésre alkalmatlan. Kedveli az embereket, hűvösebb napokon pedig nem szeret a szabadban időzni. Ha a harsány követelőzés hatására beengedjük, rövidesen kiderül: a magyar vizsla valójában kanapéspecialista. A szőnyegeket és a fotelokat egyaránt köztes fekvőbútornak tekinti. A végcél egyértelműen a heverő, és ha sikerült elhelyezkednie, gyakran juttatja kifejezésre azt az óhaját, hogy valaki takarja is be. A család zsarnokával szemben minden ellenállás eleve reménytelen. Ha nem érkezik a takaró, morog, és közben csóválja a farkát. Haragja rettenetes: szélsőséges esetben akár tíz percre is megsértődhet. Nem csoda, hogy senki nem mer szembeszállni vele.
Remek tulajdonságainak köszönhetően elindult szisztematikus tenyésztése, azaz a vadászatra alkalmas példányok vérvonalát vitték tovább. Rövidszőrű magyar vizsla 1848 után csak az osztrák hatóságoktól lehetett kapni vadászati engedélyt, ezért a magyar vizsla tenyésztése is visszaszorult, a vadászattal egyetemben. 1920-ban azonban újra elkezdték felkutatni, törzskönyvezni és tenyészteni. 1935-ben az FCI (Fédération Cynologique Internationale, azaz az Ebtenyésztők Nemzetközi Egyesülete) is hivatalosan elismerte önálló fajtának. A hatvanas évektől újra népszerű kutya lett, az 1971-es Vadászati Világkiállítás pedig meghozta számára a hírnevet – rengetegen csodálták meg a magyarok büszke vadászát. Fontos megemlíteni, hogy megkülönböztetjük egymástól a rövidszőrű magyar vizslát és drótszőrű magyar vizslát. Bár sok közös vonásuk van, hivatalosan két különböző fajtának kell tekinteni őket. A drótszőrű változat rövid múltra tekinthet vissza. Tenyésztése csupán az 1930-as években kezdődött el, az FCI pedig 1966-ban ismerte el.
A magyar vizsla állítólag már a kalandozó "magyar hordák" kíséretében is feltűnt. A honfoglaló őseinket illető rosszalló megfogalmazáson túl okvetlenül fel kell figyelnünk a Nyugat évezredes kutyakultuszára: még a legvadabb nyílzáporban, a fejük felett égő tető adta fényben is volt kedvük az új kutyafajták tanulmányozására. A magyar vizsla, mint mindenes vadászkutya, valóban figyelemre méltó jelenség lehetett. Nyugaton ugyanis státusszimbólum volt, hogy a földesúr minél több, speciálisan kiképzett kutyával járt vadászni. Az egyik elment vadászni, a másik meglőtte, a harmadik hazavitte, a negyedik vízből hozta ki, az ötödik felzavarta, a hatodik csak megmutatta, hol a hetedik, aki a vérnyom specialistája. A falka néha rá se fért a mezőre. A magyar vadászok ezzel szemben abból a tételből indultak ki, hogy a kutyának van lába, állkapcsa, szeme, füle, orra, így gyakorlatilag minden feladatra alkalmas. Ha kell, felveri a réten lapuló madarat, de orrával is szívesen megmutatja, hol van. Apportírozásban nincs nála jobb, de a nádasban elrejtőzött vadkacsát is megtalálja a bizonytalan, vízen lebegő szagnyom alapján.
A karmait röviden kell tartani., Az átlagos rövid szőrű magyar vizslát nagyon könnyű nevelni. Elég értelmes ahhoz, hogy felfogja, mit kívánnak tőle, és nagyon szeret a gazdája kedvében járni. A hanghordozáson kívül más eszközökkel csak igen ritkán kell figyelmezni. Ajánlatos vele mindig következetesnek és egyértelműnek lenni. A vizsla elsősorban vadászkutya, amelynek jó közérzetéhez nélkülözhetetlen a sok mozgás. Nem szabad megtagadni tőle a lehetőséget arra, hogy rendszeresen kihancúrozza magát. Az a vizsla, amelyik a szabadban levezethette az energiáit, a lakásban nyugodtan fog viselkedni. Nagyon játékos, imád dolgozni, s szinte mindent az emberért tesz. Nem nevezhető egyemberes kutyának, a család minden tagját szereti, éppen ezért gyerekek mellé is előszeretettel ajánlják. Az teszi a legboldogabbá, ha az ember közelében kujtoroghat. Kiegyensúlyozott és élénk kutyáról van szó, akinek a legjellemzőbb tulajdonsága rendkívüli kapcsolattartó készsége. A vizsla szinte magától tanul, szívja magába a tudást, boldog ha az emberrel dolgozhat, örül egy simogatásnak is.
A vadászok olyan ebet szerettek volna, aki pont olyan, mint hű társuk, a rövidszőrű vizsla, ám jobban bírja a hideget és a téli időjárást. A drótszőr erre remek választás, érdekes, hogy ennek ellenére ez a változat mégis kevésbé terjedt el. Drótszőrű magyar vizsla. Fajtastandard A rövidszőrű magyar vizsla kizárólag zsemleszínű lehet, bármilyen eltérés hibának számít. Bundája tapintása selymes. A drótszőrű változat színe is zsemle, bundája viszont durva, érdes és vízlepergető. A rövidszőrű vizsla marmagassága átlagosan 52-61 cm, testsúlya 19-24 kg. Nála valamivel zömökebb testalkatú a drótszőrű, aki 20-27 kg és 54-62 cm. A fejük szikár, koponyájuk kissé domború. Füleik nagyok, kerekített V alakban lefelé lógnak. Szemeik kölyökkorban lehetnek kékek, de később mindig bebarnulnak. A vizslák járása energikus, elegáns, könnyed. Farkuk hosszú, előfordul, hogy kurtítják. Várható élettartamuk a nagytestű kutyákhoz képest hosszú, 12-15 év. Jelleme A magyar vizsla mindkét változata kitűnő jellem.
A klubról Az egyetemes magyar kutyázás megszületése óta az első önálló rövid szőrű magyar vizsla fajtát gondozó egyesület, melynek zászlaja alá csaknem az ország összes hivatalos tenyésztői és tartói regisztrálták magukat. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 114 éves fennállása óta mindig kiemelt helyet biztosított kedves hazai fajtánknak. Égisze alatt működött Magyar Vizsla Klub – mint társadalmi előd – adta a tagságot a mára önálló jogi státusszal rendelkező Egyesületnek. Elsők között váltak tagjainkká a legnevesebb vizslás szakemberek, a nemzetközileg elismert küllem és munkabírók, a Föld legtávolabbi szegletében is elismertté vált tenyésztőink és a hazai és nemzetközi megmérettetéseken győztes kutyavezetőink. Alig váltunk "nagykorúvá" és már 47 tenyészálIomás jött hozzánk, ami önmagában is meggyőző erőt jelent a rövid szőrű magyar vizsla fajtatiszta tenyésztését illetően. Egyesületünk a korábbi évek munka és küllem vonatkozású rendezvényein szerzett tapasztalataira építve ismeri a fajta stabilizálódott értékeit és a fejlődéhez szükséges teendőket.
5. Minthogy embernek képzeli magát, a vizslát leginkább az izgatja, hogyan kerülhetne ő is föl az ágyra, a fotelre, a kanapéra. Mert a vizsla végül mindig ott köt ki. És ezért akár súlyos kompromisszumokba is belemegy. 6. Ha nem engeded neki, hogy ő is alanyi jogon használja az ágyat, nagyon okosan akkor is birtokba veszi. Például akkor, amikor elmész otthonról. Vagy bekéredzkedik a gyerekhez, ott még takaró is jut neki. 7. A vizsla kimondottan figyelmes, megbízható kutyus és babavigyázást is vállal szívesen. Ha kell, hősiesen védelmez! 8. A legnagyobb mókamester! Idétlen pofákat vág, ha rázza a fejét, vagy tüsszent. Az is vicces, ahogy futás közben lobog a füle. 9. Mire felnő, vadászkutya énje is határozottan felismerhető. 10. De megmarad örök álmodozónak. Olyan esdeklőn egy kutya sem tud nézni, mint ahogy a vizsla. 11. Mindezzel együtt a vizsla minden alkalmat megragad arra, hogy megmutassa, szerinte ki a főnök a családban. 12. A vizslát 2014-ben az év kutyájának is választották Amerikában.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap