Francia Gyarmatok A 19 Században — Marakodás A Gyarmatokért [97.] - Történelem Blog
században kezdett komolyabb gyarmatosításokba, de valódi birodalma csak a XIX. század közepére - végére lett: ekkor szerezte meg ugyanis Indiát (a " divide et impera " ősi elvét alkalmazva) és ekkorra lett 30 millió négyzetkilométeres az általa birtokolt, minden kontinensre kiterjedő uradalom. A századfordulóra már a briteké volt Kanada, illetve Afrika jelentős része: Nigéria mellett a Kairó - Fokföld vonal mentén: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rhodézia, Dél-Afrika, illetve egy szelet Kínából és Ausztrália - Új-Zéland is, sőt élénken érdekelte az Arab - világ egy része a Közel-Keleten (melyet majd a két világháború közt kebelez be). Az óriási birodalom gazdaggá tette ugyan Nagy-Britanniát, de ez a gazdagság állandó belső feszültségekkel párosult: sok helyen lázadások (indiai szipojlázadás, afrikai búr háborúk... stb), felkelések és folyamatos katonai jelenlét volt az ára. A Viktoriánus korszak (1837-1901) virágkort jelentett tehát, de utolsó éveiben már egy közelgő nagy válságot is jelzett az angolok számára.
Online
A gyarmatosítás (latin eredetű szóval kolonizáció, illetve kolonializmus) a nemzeti államoknak a határaikon túl eső idegen területek, a gyarmatok megszerzésére, lakóinak alávetésére, természeti kincseinek az anyaország érdekében történő kiaknázására, munkaerejének kizsákmányolására irányuló tevékenység. [1] A hódítók és a leigázottak kulturálisan elidegenülnek egymástól, a gyarmatosítók kulturális és faji fölényt éreznek magukban a gyarmatok népei iránt. [2] A világ gyarmatosítása az európai nemzetek által előmozdította a eurocentrizmus ideológiáját. [3] Gyarmatbirodalmak a világon 1800 körül Gyarmatbirodalmak a világon 1898-ban A gyarmatosítás előzményei, okai [ szerkesztés] A gyarmatosítás lehetősége és oka a világ különböző területeinek egyenlőtlen fejlődésében rejlett. A későbbi gyarmatok területének legnagyobb része tropikus és szubtrópusi területeken feküdt. Már Marx is rámutatott arra, hogy [4] [5] " a túlságosan tékozló természet az embert úgy vezeti kezénél fogva, mint a gyermeket a járószalag.
Amerikai birtokaikon új államok születtek (pl Mexikó, Kolumbia, Argentina) melyek azonban ugyancsak még az 1800-as évek közepé és végén (a már említett módon) az Egyesült Államok befolyási övezeteivé váltak. A XIX. század vége és a XX. század eleje tehát az ipari forradalom kiteljesedése, a vasútépítési láz, a választójog, a tudomány fejlődése és az új eszmék megjelenése (pl kommunizmus) mellett elsősorban a gyarmatrendszerekről szólt. A sok jelentős változás között EZ volt az, amely 1914-re az egész világot egy súlyos konfliktus-rendszerbe sodorva kirobbantotta az első világháborút. Míg a kevés gyarmattal rendelkező, de újabbak megszerzésére törekvő nagyhatalmak - Németország és a Monarchia - a világ újrafelosztását kezdték követelni, a régi gyarmatosítók (Anglia, Franciaország, Oroszország) a feltörekvő országok visszaszorítását tűzték zászlajukra. A marakodás a gyarmatokért - sok egyéb konfliktus mellett - 1914 nyarára az egész világot lángba borító háborúhoz vezettek. Harmat Árpád 2020.
- Élő tv-sportközvetítések - Kedd, szerda - alon.hu
- Magyar oscar díjas filmek listája 2020
- Francia gyarmatok a 19 században para
- Soproni német nemzetiségi általános iskola
A köztük kialakult rivalizálás megszüntetése érdekében született 1494-ben a tordesillasi szerződés, ami a világ első felosztása volt a gyarmatosító hatalmak között. Ez azonban nem volt sokáig érvényben, mivel a hollandok, franciák és az angolok nem nyugodtak bele abba, hogy kiszorítják őket a gyarmatok kincseiből. [7] A gyarmatosító tevékenység a 18. század derekáig jórészt az Észak- és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia partjain létrehozott kereskedelmi telepekre és erődökre korlátozódott. Ezután a gyarmatosító hatalmak fokozatosan kiterjesztették befolyásukat a belső területekre is, azokat katonai és gazdasági ellenőrzésük alá vonták. A gyarmatosításnak ebben a szakaszában a kereskedelmi tevékenység, illetve a gyarmati javak egyszerű erőszakos eltulajdonítása dominált. Ez döntő mértékben járult hozzá az ipari forradalom kibontakozásához Angliában, amint azt Brooks Adams amerikai történész részletesen kifejtette. [8] A gyarmatokról érkezett tőke ugyanis lehetővé tette 18. század végi műszaki felfedezések ipari méretű alkalmazását.
Franciaország alig maradt le a britektől: szintén gigantikus birodalmat hozott létre. A századfordulóra fontos gyarmatokkal rendelkezett a Karibi szigetvilágban, Észak-Afrikában (Szahara övezet), Madagaszkár szigetén, Kínában és Indokínában is. A britekkel sajátos rivalizálást folytatott, mely időnként feszült, már-már háborúhoz vezető konfliktusokkal volt terhes (ilyen volt a Fashodai incidens 1898-ban). Az angol - francia versengést és rivalizálást végül egy harmadik fél, Németország gyarmati megjelenése szüntette meg. Amikor ugyanis az Észak-afrikai Marokkóban megjelent a német diplomácia (1904), majd flotta (igazából egyetlen hadihajó) a britek és franciák elhatározták, hogy félreteszik régi konfliktusaikat és összefognak a németek ellen. Ezen gondolat mentén született meg 1904 április 8-án Londonban a " Szívélyes egyetértés " azaz Entente cordiale (Antant). Az összefogás dacára a németek sikeresen szereztek maguknak gyarmatokat Afrika más vidékein, így például Kamerunban, Namíbiában, Tanzániában és az indonéziai Pápuában.
Hajdanán a századfordulón, vagyis a ázad végén és a XX. század hajnalán, az 1880-as évek vége és az első világháború kitörése (1914) közötti évtizedekben a nemzetközi politikát tekintve szinte minden a gyarmatokról és a gyarmatosításról szólt. M iközben Angliában a választójog kiszélesítése és az ír kérdés megoldása volt fontos belpolitikai téma, Franciaországban a III. Napóleon bukása után ifjú köztársaság próbálta stabilizálni a republikánus hatalmat, Németországban pedig (mely ugyancsak "frissen", 1871-ben jött létre a Bismarck képviselte politikának köszönhetően) a Hohenzollern császárok (III. Frigyes és II. Vilmos) segítették a hihetetlen gyors ipari fejlődést kiteljesedni. Mindenütt éreztette hatását az ipari forradalom és vasútépítési lázban égett a világ. Az USA gazdasági nagyhatalommá kezdett válni: ipari termelése folyamatosan és meredeken növekedett. A világszerte érezhető fejlődés gyarmatosítási lázzal párosult, az imperializmus (birodalmi gondolkodás) jegyében. Anglia a XVI.