Az elővásárlási jogról azt gondolnánk, hogy az egyszerűbb polgári jogi jogintézmények közé tartozik. De tényleg így van? Jelen cikkünkben ezt vizsgáljuk. Az elővásárlási jog gyakorlása alapesetben úgy történik, hogy az elővásárlásra jogosult a vele közölt ajánlat alapján keletkezett ajánlati kötöttség időtartama alatt elfogadó nyilatkozatot tesz. Az ajánlat elfogadásával szerződés jön létre, mégpedig a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között. A Ptk. rendezi, hogy mi történik abban az esetben, ha több jogosult is élni kíván elővásárlási jogával. Hiszen elképzelhető, több elővásárlási jog áll egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog például megelőzi a szerződésen alapulót, a szerződéses alapú elővásárlási jogok közül pedig a korábbi keletkezésű megelőzi a későbbit. Ha azonban azonos rangsorban álló elővásárlási jogok ütköznek egymással, akkor szükséges valamiféle megoldást nyújtani az ebből eredő konfliktusra. A Ptk. abból indul ki, hogy a jogosultak érdekeit úgy lehet leginkább figyelembe venni, ha mindegyikük számára lehetővé tesszük jogosultságuk érvényesülését, mégpedig érdekeltségük egymás közti arányában.
Mire figyeljünk? Addig, amíg tulajdonjogunk nem kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, addig csak kötelmi igényünk lehet a bejegyzésre, amelyet 5 éven belül kell érvényesítenünk. Ugyanígy 5 évünk van arra, hogy érvényesítsük az igényünket, ha valamilyen ok folytán kikerülünk az ingatlannyilvántartásból – figyelmeztettek végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Címzett ismeretlen: Kevésbé valószínű állapot, amikor valakinek olyan címe van a tulajdoni lapon feltüntetve, ami nem valós. Ebben az esetben ismételten meg kell kísérelni a kézbesítést, mert lehetséges, hogy csak a postás húzta rossz helyre az "X"-et. Milyen összeget kell ráírni az ingatlan adásvételre? Sokan játszanak azzal, hogy alacsonyabb öszeget írnak rá az ingatlan adásvételi szerződésre, mint a valós érték, remélve, hogy így az illeték és a fizetendő adó is kisebb lesz. Osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan adásvétel esetén ez különösen kockázatos lehet. Ilyenkor bármely tulajdonostárs élhet elővételi jogával és az alacsonyabb áron az eladónak kötelessége az ingatlan adásvételi szerződést vele megkötni. (Vannak itt is megoldások, de erre most nem térek ki. Ez már kizárólag személyes konzultációval megoldható kérdés. )
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra! 2009. május. 04. 17:18 Ingatlan Eltartási szerződés - megtámadható, ha túl korai a halál? A tartási szerződés ún. 2008. december. 07. 11:26 Mi van a "haláladóval"? 20 millióig illetékmentes az örökölt ingatlan Valóban, az Országgyűlés múlt héten elfogadta az adótörvényeket... 2009. március. 06. 20:45 Mit tehetek, ha már elviselhetetlenek a törlesztőrészletek? A kérdés megválaszolásához feltételeztük, hogy olvasónk nem... 2009. 18. 16:03 Önkormányzati lakás a szomszédban. Megvétózható a rossz bérlő? Ha az alapító okirat nem biztosít úgynevezett előbérleti jogot, úgy a... 2008. november. 25. 10:59 Haszonlélvezeti jog: mit tehetek, ha én vagyok a tulajdonos? A hatályos szabályozás értelmében a holtig tartó haszonélvezeti jog... 2009. január.
A szerződés még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését A Kúria a bíróságok fenti érvelését azzal egészítette ki, hogy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem azért sem lehet tulajdoni igény, mert annak előfeltétele a tulajdonjog fennállása. Az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A szerződés tehát önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, és mivel a felperes a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, az ingatlantulajdonjogát nem szerezte meg. Egy ehhez hasonló ügyben, amelyben a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a vételi jogát szerződésszegő módon gyakorolta és kérte az alperes tulajdonjogának törlését és a saját tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését. Forrás: Shutterstock A felperes a perben az alperes szerződésszegő magatartására hivatkozott, amellyel kapcsolatban a Kúria kimondta, hogy a felperes ezen igénye nem tulajdoni igény, hanem valóban kötelmi igény volt és ezért az a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően elévült, amelynek következtében a követelés elévültsége folytán a szerződésszegés érdemben már nem volt vizsgálható.
Tegyük fel, hogy a bank nem annyit hitelez, mint amennyire számítottunk, vagy egyszerűen csak látjuk, hogy késni fog a kifizetés. Fontos, hogy időben jelezzük ezt az eladónak és próbáljunk megegyezni. Ekkor mindkét fél akaratával javíthatjuk az adásvételi szerződést. Ügyvédünkre kell ezt is bíznunk, illetve számolnunk kell azzal, hogy időt vesztünk az újabb szerkesztéssel, aláírással és benyújtással, egyszóval az ügyintézési idő nőni fog. Szerencsétlen eset, amikor eladónak és vevőnek nem sikerül a megváltozott körülmények mellet megegyezni, ez az ingatlan adásvételi szerződés egyoldalú felbontásával járhat. Mielőtt ezt meglépnéd, mindenképpen kérd ki egy szakértő segítségét! Az ingatlan adásvételi szerződés től elállás Az elállásról akkor beszélünk, amikor visszamenőlegesen szűntetjük meg a szerződést, azaz minden visszajár, vissza kell adni, amit addig átvettünk. Az ingatlan adásvételi szerződés felmondása Felmondás a jövőre vonatkozik, tehát mielőtt még kifizetésre kerülne a sor. A Ptk is rendelkezik ezekről, de érdemes erről már a szerződéskötéskor megegyezni, hogy mindenki tisztában legyen a következményekkel.
Vitatott kérdés, hogy a vegyes szerződésekkel átruházott, elővásárlási joggal terhelt dolog esetén lehet-e az elővásárlási jogot gyakorolni. Ismeretes olyan döntés, amely szerint a cserével vegyes adásvétel esetén, mivel az elővásárlási jog jogosultja a szerződés csereelemét nem tudná teljesíteni, ezért elővásárlási jogot nem gyakorolhat (BH2009. 362. Viszont más döntésben arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy ha bizonyítható, hogy a csereelem csak az elővásárlási jog kijátszása érdekében került a szerződésbe, akkor mégis lehetőség van az elővásárlási jog gyakorlására (EBH2010. 2133. Hasonló dilemmák merülnek fel akkor, ha az adásvételi szerződés több dolog átruházásáról szól, de közülük csak az egyik esetén áll fenn elővásárlási jog. Az esetjogban kialakult gyakorlat szerint, ha az elővásárlási joggal terhelt dolog oszthatatlan szolgáltatást képező dologösszesség részeként kerül átruházásra, akkor az elővásárlási jog jogosultja az egész dologösszességre gyakorolhatja elővásárlási jogát, tehát az olyan dolgokra is ki fog terjedni, amelyekre a jogosultat ilyen jog nem illette meg.
Minden területnek megvan a maga szakértője, így van ez az ingatlan adásvétel esetében is. Válassz egy ingatlanügyekre specializálódott ügyvédet! Ő szakértőkén t fog segíteni eligazodni a jogszabályok, előírások között. A hivatalos teendőkről is tud tájékoztatást adni. Az ügyvéd az eladót és a vevőt egyszerre képviseli, ő írja meg és ő is fogja ellenjegyezni az adásvételi szerződéseteket. 3. lépés: Az adásvételi szerződés megírása Az adásvételi szerződésben elsősorban az ingatlanhoz tartozó terheket és jogokat rögzítitek. Mivel ezek szerződésbe foglalása az ügyvéd felelőssége, szüksége lesz egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapra, ami alapján dolgozhat. Ezen felül minden mást is beleírhattok, amiben egyébként megegyeztek, például a megállapodtok a terhek rendezéséről. Gondoljátok végig, kinek mi a fontos a kötelező elemeken túl! A szerződés rossz megírásán kívül még van pár buktató, amire oda kell figyelni. Ezzel kapcsolatban a Mik lehetnek egy ingatlan adás-vételi szerződés buktatói?
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap