Itt a vége a cselekmény részletezésének! Érdekességek [ szerkesztés] A szerző a könyv alapjait a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején alkotta meg, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt. A két kísérlet a The Cannibals és az Under the Dome munkacímet viselte. A könyv alaphelyzete hasonlóságot mutat A Simpson család – A film című 2007-es alkotással, amelyben az elnök parancsára a Környezetvédelmi Ügynökség hatalmas üvegbúrát helyez Springfieldre, így elzárva a lakosságot a külvilágtól. Annak érdekében, hogy King tisztázza a helyzetet, a könyv megjelenése után közzétette honlapján a hetvenes évek végén született kezdeményezését, amelyben már olvasható a későbbi alaphelyzet. Ezzel eloszlatta a plágium legcsekélyebb gyanúját is. [1] A Végítélet és az Az regények után – leszámítva A Setét Torony -sorozatot – ez az író harmadik leghosszabb műve (az amerikai kemény fedelű első kiadás 1074 oldalt számlál). A magyar nyelvű kiadás két kötetben jelent meg. A természetfölötti alaphelyzettől eltekintve a mű szinte teljes egészében nélkülözi a sci-fi - és horror -elemeket.
A könyv végeztével viszont kiderül, hogy King még így is képes meglepetést okozni: A búra alatt ugyanis nem egyszerűen gyenge könyv, hanem fájdalmasan pocsék (a cím is hibás, helyesen: bura). Adott egy képzeletbeli - naná, hogy Maine államban található - kisváros, Chester's Hill, amely köré egy napon láthatatlan erőtér - a Búra - ereszkedik (ezt a poént is ellőtte már King a Rémkoppantók ban), onnantól kezdve pedig se ki, se be. A búra alatt rekedtek közt hamarosan megindul a hatalmi harc: a gonosz erők vezére a Nagy Jim Rennie nevezetű helyi halljakend, aki autoriter hatalom kialakítására törekszik a saját sleppje élén, vele szemben pedig a jók klikkje áll, főszerepben Dale "Barbie" Barbarával, az egykori iraki veteránnal. Talán nem meglepetés, hogy a végén ők győznek, Rennie pedig elpusztul (ahogy a Búra eltűnése előtt a város lakóinak háromnegyede is egy tűzben), időközben pedig kiderül, hogy az ismeretlen eredetű erőteret kísérletező kedvű földönkívüliek húzták fel a városka köré. Barbara és haverjai tehát megkeresik a Búrát tápláló, idegenek által elhelyezett gépezetet, letérdelve szépen megkérik őket, hogy ugyan, távolítsák már el, egyúttal hagyják őket békében, az idegenek pedig bólintanak, és elmennek.
És nincs mód elmenekülni a városból…
Ez a könyv csodálatosan bemutatja, hogy miért nincs értelme a vallási közösségeknek, és különböző egyházaknak, hiszen akik Istent képviselik, ugyan olyan emberek, mint mi, sőt olykor rosszabbak is. Isten nevében a közösség ellen, a saját javukra cselekszenek, és mindenkivel elhitetik, hogy ez jó. Neeem, köszönöm ebből nem kérek. Kapunk egy jó nagy adag társadalomkritikát, a képünkbe vágják, hogy mennyire nem vigyázunk magunkra és a környezetünkre, mennyire önzőek vagyunk és végül megkapjuk, hogy olyan kis hangyák vagyunk mi is, mint akiket gyerekkorunkban perzseltünk a nagyítóval. Bizonyám. Én is csináltam a Testvéreimmel. És nevettünk rajtuk. Elhiszem Kingnek, hogy ilyen gyorsan kivetkőznénk önmagunkból, és egymás ellen fordulnánk, ha a túlélés lenne a cél. Persze van akit más célok vezérelnek, mocskos célok, amikért mindenen, és mindenkin gátlások nélkül átgázol, de ugye ahogy a mondás tartja, Isten nem ver bottal. Annak ellenére, hogy a könyvben majdhogynem az egész város szerepel, eszméletlen sok névvel, könnyű megkülönböztetni őket egymástól, és könnyű megjegyezni ki-kicsoda.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap