Vannak azonban indokolt esetek, amikor ez az intézkedés nem elegendő. Egyrészt azért, mert a jogerősen megállapított fizetési kötelezettségről szóló határozatot követően is kezdhet még gyors értékesítésbe az ingatlan tulajdonos, a végrehajtási jog bejegyzése előtt. Másrészt az ingatlan árverési értékesítése esetén egy nagy összegű tartozás is az "egyéb" kategóriába kerül, és a társasház csak az ún. maradék elv alapján kaphatja meg a jogos követelését. Megelőzik például a jellemzően a bankok javára bejegyzett jelzálogjogok a kielégítési sorrendben. Annak érdekében, hogy az ingatlan értékesítés ne a társasház hátrányára következzen be, a közös képviselőknek – a fenti felhatalmazás esetén – joguk van a legalább három havi közös költség hátralékot felhalmozó tulajdonostárs ingatlanára a jelzálogjogot bejegyeztetni (2003. § (1) bekezdése c) pontja, valamint 31. §-a és 32. §-a). Ehhez az szükséges, hogy előzőleg jogerős fizetési meghagyás, vagy jogerős bírói ítélet megállapítsa, hogy a követelés jogszerű (1997, évi CXLI tv – Inytv – 29, §-a és 32.
Ilyenkor a közös képviselőnek a tartozás rendezéséről szóló értesülést követő 8 napon belül intézkednie kell a jelzálogjog törlése iránt, amelyet újabb 6600 forint összegű eljárási díj lerovása esetén tehet meg. E költséget szintén a hátralékba került tulajdonostársnak kell megfizetnie. Ehhez is szükség van ügyvédi ellenjegyzésre. Remélem, hogy a fenti eljárási lehetőségek tovább bővítik a közös képviselők eszközeinek körét, amikor a hátralék beszedés nehézségeivel küzdenek. Sok sikert ehhez! Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd iLex együttműködő partnere, Társasházi Divízió – vezető kérdések/észrevételek: Letölthető iratminták: Iratminta-csomag társaházi jelzálogjog-bejegyzéshez (1. társasházi közgyűlési határozat-minta, 2. -3. földhivatali jelzálog-bejegyzési kérelem, 4. értesítés jelzálogjog bejegyzéséről) Társasházi fizetési felszólítás-minta
Előadók: Bonácz Zsolt (adótanácsadó, adószakértő) Értelmezésem szerint a fenti tájékoztatás a közös költség költségkénti elszámolhatóságot azzal indokolja, hogy a bérlőre történő áthárítása következtében a közös költség a bevétel részét képezi, amely miatt költségként is figyelembe vehető. Tipp: A bérbeadóra átterhelt közüzemi költségek, telefon-, internetszolgáltatás tekintetében is megfogalmazható az előbb hivatkozott kifogás. A szolgáltató által felszámított alapdíjak sem hozhatók közvetlen összefüggésbe az ingatlan használatával, hiszen azok fix díjak, amelyek nem függnek a fogyasztás mértékétől, s akkor is felmerülnek, ha az ingatlan bérbeadása nem történik meg. Tudomásom szerint az adóhatóság az alapdíjak költségkénti elszámolásával kapcsolatban ezen az alapon ez idáig nem támasztott kifogást. Ez is azt támasztja alá, hogy a költségkénti elszámolás lehetőségét az a körülmény nyitja meg, hogy ezeket a bérlőre történő áthárítás következtében 2018. december 31-ig bevételként is számításba kell venni.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap