Édesapja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó tulajdonosa volt. Hogy Farkas nyilvánvaló tehetsége ellenére mégsem futott be klasszikus képzőművészeti karriert, az éppúgy apja befolyásának tudható be, mint sikeres indulása. Festői pályájának kibontakozásában eleinte nem állt semmiféle akadály. Nagypolgári származásának és apja társadalmi és művészi kapcsolatainak köszönhetően már fiatalon Mednyánszky Lászlótól tanulhatott, majd Nagybányán Ferenczytől, később Münchenben, végül Párizsban képezhette magát. A világháború idején a fronton is rajzolt, vázlatfüzete szintén a kiállítás része. A hadifogságból hazatérve továbbra is a festői pályára készült, bár apja szerette volna, ha elhunyt bátyja helyett átveszi a kiadó irányítását. Farkas ehelyett feleségével Párizsba ment, és ott ismert és jegyzett művészként aratott megérdemelt sikert. Apja halála után azonban vita nélkül átvette a kiadóvállalat igazgatását, bár számolt vele, hogy ez a festészet rovására fog menni. Utolsó éveit Szigligeten töltötte, saját maga számára épített nyaralójában, immár újra festéssel.
De mindenekelőtt a Galéria termeit járják végig, ha lehet, nem is egyszer, elfogulatlanul, és merítkezzenek meg a zöldek és lilák, pirosak és feketék kozmoszában. A kiállítás 2020. május 1-ig látogatható. Szerző: Farkas István Címkék: Ámos Imre, Farkas István, holokauszt, Jándi Dávid, Karácsony Benő, Kolozsváry Marianna, koncentrációs tábor, Magyar Nemzeti Galéria, második világháború, Mednyánszky László, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, SInger és Wolfner, szorongás, vízió
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap