És Sztolarik úr a viták utáneladta a kincs eltünt a falakból és ezért Andrást okolták. (kőművest) 3. rész:A nyomok Az esernyő kibukkan Szereplők:Gyuri, kocsisgyáros, Anna, Matyó, polgármeser, Sztolarik Helyszínek:? Tartalom:Gyuri rájött hogy az esernyő nyelében van az ő örökségégének a az esernyőt meg kell találnia. A mi Rózálink: Szereplők:Münczné, Konopka, lakók Helyszínek:Bábaszék, Beszterce, Pelsőc Tartalom:Müncznét nagyon felmagasztalták Bábaszéken. A szálak Glogovára vezetnek: Szereplők:Wibra Gyuri, Mravucsán, Galba, Müncz úr, Münczné Helyszínek:Bábaszék Tartalom:Gyögy Müncznéhez ment az esernyőt keresni, de nem volt nála, helyette elküldte Móriczhoz aki azt mondta Glogován van egy olyan esernyő. A fülbevaló: Szereplők:bábaszékiek, szenátorok, Mravucsá, Veronka, Gyuri, Mravucsánné, madame, részeg ember Tartalom:Gyuri találta meg az elveszett fülbevalót. Veronkáék lovaskocsi balesetet szenvedtek volna ha Gyuri nem menti meg őket. Utána visszaadta az ékszert, de Mravucsánéknál aludtak aznap, aztán közösen mentek tovább Glogovára.
Ezekben nincs lényegi különbség az írónak a múltban és a jelenben játszódó regényei között. Utóéletéből [ szerkesztés] A Különös házasság először 1900-ban Budapesten jelent meg, két kötetben. Korabeli fogadtatása hűvös volt, a kritikák inkább a történet valóságtartalmának kérdésével foglalkoztak. Mikszáth annak idején azt állította, hogy munkája a valóságban megtörtént események hű leírása. A történetet valóban a felvidéki Bernáth-család egyik tagjától hallotta, és csak később derült ki, hogy az igazi Buttler gróf nem kényszerből, hanem valójában szerelemből nősült és azért igyekezett felbontani a házasságot, mert csalódott. Ez a tárgyi tévedés azonban semmit nem von le a műalkotás művészi értékeiből. Az 1930-as évek idején kirobbant vitákban is főként a hitelességet kérték számon, bár a támadások igazi oka gyakran az a kihívás volt, amely a regényben a nagyhatalmú katolikus papság ellen irányult. Később, az 1960-as években éppen emiatt a leleplező szándék miatt a regényt a kritikai realizmus egyik tipikus alkotásaként emlegették.
És egy szomorú hírt is hozott, hogy anyja meghalt. Az esernyő és Szent Péter: pap, Adamecz Mátyásné, Kvapka Pál, Szent Péter, Erzsi, lehotai emberek, Gongoly Mihály, tisztelendő úr, kántor úr, Srankó János, Srankóné, Szlávik, Lajkó, két Magát, Veronka, püspök Helyszínek:Glogova templom, temető, paplak Tartalom:János pap elment a templomba, hogy imátkozzon az anyáé eleredt az eső, és a kis Veronka még kint volt az esőben. A pap sietett hogy megmentse kishugát és mikor megtalálta egy piros esernyőt talált felette. Híre ment ennek az eseménynek és mindenki azt hitte hogy szent Péter rakta az esernyőt a lány felé. Így ruhákat, ételt, italt hoztak a ameczné felajánlotta hogy lesz Veronka dadája, ingyen….. Gongolyné meghalt, a temetésén viszont esett az eső így vitték a piros esernyőt tán késöbb Srankó János is meghalt, a felesége ugyanúgy akarta az esernyőyszer csak a halott feltámadt! Ezt az esernyőhöz kötötték. Ezért Glogova híres lett, a pap meg gazag. A püspök megakarta venni az esernyőt a mú nem kapta meg.
Irodalom: Összefoglalás (Mikszáth Kálmán, Szent Péter esernyője, A regény, A fülbevaló, Rendszerzés)
o. [Első kiadás: 1922] szerk. : Sőtér István: A magyar irodalom története (4. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 739–744. o.. ISBN 9630535963 4. kötet (1965). Hozzáférés ideje: 2012. április 16. Szalay Károly. Humor és szatíra Mikszáth korában. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 299–302. (1977). ISBN 963 270 646 3 Eisemann György. Mikszáth Kálmán. Budapest: Korona Kiadó, 122–124. (1998).
Mikszáth művét színpadra is átdolgozták, több színházban számos alkalommal előadták. Buttler gróf szerepét többek között Latinovits Zoltán is játszotta. A könyvet érdekfeszítő meséje különösen alkalmassá tette a megfilmesítésre. Először 1951-ben Keleti Márton rendezésében vitték filmre, a kor élvonalbeli színészeinek közreműködésével. Buttler alakját Benkő Gyula keltette életre; valószínűleg ebben a filmben állt utoljára kamera elé Somlay Artúr (Fischer érsek szerepében). Másodszor Szántó Erika forgatókönyve alapján, Zsurzs Éva rendező irányításával tévéfilm készült a műből (1984); Dőry bárót Bessenyei Ferenc, Buttler János szerepét Benkő Péter – Benkő Gyula fia – alakította. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet: Mikszáth Kálmán / Mikszáth Kálmán regényei és novellái c. fejezet (1930–1941. ) (Arcanum Kiadó). Császár Elemér. A magyar regény története, 2., átdolgozott kiadás, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939, 366–367.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap