József Attila különös, több mint 50 évig rejtett a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött szövege. Ami a költő személyes önelemző automatikus, asszociációs írása, gazdag illusztrációs anyaggal. József Attila halála előtti időben keletkezett és az irodalomtörténészek... 4990 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 4491 Ft 10% Szállítás: 2-6 munkanap Ez a termék törzsvásárlóként akár 4142 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető József Attila különös, több mint 50 évig rejtett a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött szövege. József Attila halála előtti időben keletkezett és az irodalomtörténészek körében a mai napig vita tárgya, hogy helyezhető el az életműben? Termék adatok Cím: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben Oldalak száma: 84 Megjelenés: 2019. december 16.
Kötés: Keménytáblás ISBN: 9766155402289 A szerzőről JÓZSEF ATTILA művei József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete? ) körül is találhatóak ellentmondások. József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom.
A kezelését Gyömrői Edit végezte - akibe a költő bele is szeretett -, állítólag ő kérte, hogy páciense jegyezze le a gondolatai t, ebből született a SZÖJ, azaz a Szabad-ötletek jegyzéke. József Attila többször említi a jegyzetekben, hogy Gyömrői kérésére írta tele a füzetet, ám a terapeuta egy interjúban megcáfolta ezt... József Attila olyan lelki gondokkal küzdött, amelyek egész életét végigkísérték Forrás: Wikipedia/Homonnai Nándor/Petőfi Irodalmi Múzeum Info Pic SZÖJ – Szabad-ötletek jegyzéke A Szabad-ötletek-jegyzéke két ülésben olyan szabad asszociációs írásokat tartalmaz, amelyek segítségével bepillantást nyerhetünk József Attila legbelsőbb gondolataiba. A szövegek műfaja nehezen meghatározható, egyesek szerint olyan, mint egy napló, mások szerint szabadvers. Témája minden, ami a költőt a megírás pillanatában foglakoztatta: gondolatok lazán összefűzött folyama, kényszerképzetek, erotikus fantáziák, kirohanások, emléktöredékek. Szókimondó, cenzúrázatlan, néhol obszcén és trágár – éppen úgy, ahogyan bármely más ember legbelsőbb monológjai.
Nyomtatott kiad�s: Budapest: Atlantisz, 1997 URL: URN:
Kinek és miért készült? Ez talán a legnagyobb rejtély az írással kapcsolatban. Vajon magának jegyzetelt József Attila vagy Gyömrői Editnek? Esetleg az utókornak? Hiszen tudatosan szerkesztett műről van szó... A rejtély valószínűleg örökre rejtély marad már, ugyanis nincs köztünk József Attila, hogy megkérdezzük tőle azt, amit az irodalomórán a tanárok olyan sokszor feltettek az osztálynak egy verselemzés kezdetén: " Na, vajon mire gondolt a költő? "
Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap