Milyen Volt A Kádár Korszak
- Milyen volt a kádár korczak e
- Nosztalgia és valóság – a Kádár-korszak testközelből - Ujkor.hu
- Milyen volt a kádár korczak 4
A "létező szocializmus" korában még nem titkolóztak a lottónyertesek személyének kilétéről, és a szerencsejáték Magyarországon szinte hagyománynak számított. Ahogy a munkából kiderül hetente 6 millió szelvényt adtak fel, vagyis tulajdonképp minden család lottólázban égett országszerte. 1971-ben egy Földi János nevű pincér közel 2 millió forintot nyert, ami gyakorlatilag az ország egyik leggazdagabb emberévé tette. Levelek százait kapta a szerencsés nyertes ezek után különféle emberektől, melyeknek egy része gratuláció, nagy része viszont kérés, sőt néha könyörgés volt. Mindenféle indokkal pénzt kértek tőle, ki kabátra, cipőre, ki a férje sírkövét szerette volna megcsináltatni, volt a ki adósságrendezésre, és még lehetne sorolni. Ezek a levelek fennmaradtak, és tanulságos forrásként szolgáltak a korszak társadalmáról. A szerző szerint ezek a levelek képet adnak a korszak szociális állapotáról, vagyis hogy korántsem éltek olyan jólétben sokak, mivel kéréseikkel, panaszaikkal nem az illetékes szerveket, hanem egy lottónyertest kerestek fel.
Milyen volt a kádár korczak e
Okostankönyv
Például lakásvásárlás, nyugdíjkérdés, adósságrendezés, és még lehetne sorolni, milyen hivatalosnak tűnő problémákkal bombázták a "milliomos pincért". Ez is lehet egy magyarázata a levelek tartalmának, de véleményem szerint lehet ez az emberi ravaszság egyik formája is, mely sajnálatot, együttérzést keltve próbál meg pénzt kicsikarni a szerencsés lottónyertesből. A kötet szerzője foglalkozik többek között még olyan, a korszakban égető kérdésekkel is, mint például a "kicsi vagy kocsi" vita, a gyermekvállalás változásai, annak okai. Megjelenik Schiffer Pál dokumentarista filmjének főszereplője, Cséplő Gyuri alakja is, aki mondhatjuk, hogy a korszak eltitkolt társadalmi rétegének, a mélyszegényeknek egy jelképe. A kötet utolsó fejezeteiben választ kapunk a könyv címére, mely a Burzsoá nyugdíjasok nevű punkzenekar egyik dalszövegének kezdő sora, és arra a nosztalgiára utal, hogy a rendszerváltással együtt ez a korszak is már a múlt, és az infláció, a nosztalgia és az egyfajta "régen minden jobb volt" mentalitás sokszor pozitívabban tünteti fel azt a 32 évet, amíg Kádár János volt az első titkár Magyarországon.
A hivatalos válasz természetesen az, hogy nincs. Ha van is, mellyel a kezdetben kapitalista "tudománynak" tartott szociológia foglalkozik, csakis, mint a cigányság, cigánykérdés kontextusában jelenhet meg. Valójában ki is számít cigánynak? Az, akit a környezete annak tart. Általában vidéken vagy külvárosi részeken, telepeken élő szegények, tehát egyfajta életformával azonosítják a cigányságot, és ezzel a kor elintézettnek is látta a szegénység kérdését. Az igazság az – ahogy a kötetből is kiderül –, hogy a szegénység és a cigányság közé egyenlőségjelet tenni korántsem szerencsés, hiszen a korszakban nem csupán a cigányságban, de a többségi társadalomban is jelentős volt a szegények, illetve az alacsony keresetűek száma. Maga a szegénység fogalma is eléggé elnagyoltan lett meghatározva a korszakban: szegény az, aki nem úgy él mint a többiek. A könyvben egy ilyenfajta kettősség rajzolódik ki a korszakról: egyeseknek bejött a számításuk, másoknak viszont nem. Utóbbiakról pedig nem kell tudomást venni, illetve egyfajta félrenézés figyelhető meg a korszakban.
Nosztalgia és valóság – a Kádár-korszak testközelből - Ujkor.hu
A sorozattal ellentétben itt hús-vér emberek a szereplők, és nem fiktív karakterek: egy-egy ember problémájának bemutatásán keresztül pedig betekintést kapunk a rendszer működésébe. Jelenet a teleregényből. Kép forrása: A kötet egyik legérdekesebb története véleményem szerint Gyűrűfűé, az "elnéptelenedett, kiürült falué", ahova nem jutottak el a "szocializmus vívmányai". Nem építették ki az aszfaltozott utat, eldugott, megközelíthetetlen szeglete maradt Baranyának, lakossága elöregedett, elköltöztek a dolgozni vágyók, és egyik napról a másikra – hivatalosan 1974-re – eltűnt a 600 éves falu. Az okok különfélék lehettek: az iskola bezárása, a posta bezárása, a szándékosan elmaradt fejlesztések, az elöregedés. Mindenesetre a források fényében a szerző érzékletes képet ad a település történetéről, eltűnéséről, amire a korabeli sajtó is élénken reagált. Mik is pontosan a "szocializmus vívmányai"? A frizsider, a televízió, a mosógép, az autó, a viszonylagos kényelem? A kötetben megjelennek különféle vélemények a korszakból, melyek hol bírálják, hol méltatják az akkori ember életét.
Kép forrása: Majtényi György olvasmányos, elbeszélő stílusban megírt esszékötete, véleményem szerint a laikus olvasóközönség számára is élvezhető, mindamellett kimerítő kutatómunka eredménye. A szerző a kötetben törekszik az objektív ábrázolásmódra, mely az esetek többségében sikerül is. Ugyanakkor egyes részek kissé elmélkedő, magas ívű gondolatmeneteket tartalmaznak, melyek ennyire részletes kifejtése nem teljesen indokolt a formátumra tekintettel. A szerző törekedett a korszak minden fontos kérdését górcső alá venni, amely néhány helyen viszont azt eredményezte, hogy bizonyos fontosabb részletkérdéseket nem sikerült teljes egészében kibontania. Véleményem szerint azonban Majtényi György munkája kiváló összefoglaló munka, mely egészében jegyzetek és a források felhasználásával hiteles képet tud adni a Kádár-kor társadalmáról. Dergez Ildikó A kötet adatai: Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma. Budapest, 2018. Ezt olvastad? Borvendég Zsuzsanna monográfiája, Az "impexek" kora először 2017-ben jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kiadásában, és talán ennek híre
Ezek azok a sajátosságok, amelyek alapján a rendszerre oly jellemző megnevezések megszülettek: "gulyáskommunizmus", "frizsiderkommunizmus", vagy épp a nyugati újságírók hatására elterjedt "legvidámabb barakk" kifejezés. Melyek voltak ezek a jellegzetességek? Bár a gazdasági életet továbbra is a tervgazdálkodás határozta meg, de abban helyet kapott a piaci szempontok korlátozott mértékű alkalmazása. A kultúrpolitikát is az Aczél György nevével fémjelzett három T (tiltott, tűrt, támogatott) ideológiája hatotta át, de a rendszer hagyott olyan szelepeket, amelyek révén a kommunista ideológia hegemóniájának a megszűnése és a szellemi-kulturális élet liberalizálása valamelyest teret nyerhetett. Harmadrészt szólni kell a rendszernek azon – a sokak által nosztalgikusan megidézett – jellemvonásáról, amely a szerény, de biztos anyagi gyarapodás lehetőségét teremtette meg az emberek számára, ám ami ugyanakkor egyet jelentett a "kapun belüli munkanélküliséggel" és az ország nagymérvű eladósodásával.
Milyen volt a kádár korczak 4
- Milyen volt a kádár korczak.fr
- Milyen volt a kádár korczak 2019
- Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor
- ᐅ Nyitva tartások CCC Cipőbolt | Kishatár utca 34, 4026 Debrecen
"A történelemben a véletlenek különös ajtókat tudnak kinyitni a jövőbe. És ha kinyílik egy ilyen ajtó, akkor be kell lépni rajta. " – Voltaire(François-Marie Arouet) – "Egy nép a történelmi ismerete, származása és kultúrája nélkül olyan, mint egy fa gyökerek nélkül. " – Bob Marley –
A Kádár-korszak sokakban nosztalgikus emlékeket idéz, egy viszonylagos jólét, biztonság és társadalmi egyenlőség illúziójáról. Valóban ilyen lett volna? Vagy az emlékek rózsaszín szemüvege mindent megszépít? Majtényi György történész, az Eszterházy Károly Egyetem tanára többek között ezekre keresi a választ könyvében, mely a Kádár-kor társadalmát hivatott bemutatni. 2018-ban megjelent Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma című munkáját alapos kutatómunka előzte meg. A kötet végén található 18 oldalnyi irodalomjegyzék, illetve egyéb források tanúsága szerint levéltári források, magánlevelek, statisztikai adatok, korabeli sajtóanyag felhasználásával a szerző komoly dologra vállalkozott. Célja egy átfogó és árnyalt kép alkotása egyetlen kötetben a mintegy 32 éven át Kádár János nevével fémjelzett időszak, a magyarországi "frizsiderszocializmus" korának bemutatása. Összesen 19 fejezetben tárgyalja egy-egy hétköznapi ember életén keresztül a korszak jellegzetességeit, ellentmondásait.
