Mi Adja A Bőr Színét / Mitől Függ A Bőrünk Színe? | Délmagyar
A bőr keringése A bőr érhálózata a bőralja felől érkezik, és az irhában jellegzetes elágazást mutat. Függőlegesen spirál alakú kandeláber artériák és vénák haladnak, amelyek a felhám alatt dús érfonatot képeznek. Innen az irha papilláiba hajtű alakban hajszálér-kacsok mennek. Az erek szerepe a bőr vérellátásán túl a hőszabályozásban van. Hidegben a kandeláber artériák összehúzódnak, csökken a bőr vérátáramlása, hőmérséklete, elfehéredik, csökken a vezetéssel leadott hőmennyiség. Ez különösen a csúcsi régiókban (ujjak, fülkagyló) érzékelhető. Melegben fordítva, megnő a véráramlás, kipirulunk, több hőt adunk le vezetéssel, a verejtékmirigyek véráramlása és verejtéktermelése nő, párologtatunk. A bőrerek áramlása a vegetatív idegrendszer közvetítésével valósul meg. A szimpatikus idegrendszer szűkíti, a paraszimpatikus izgalom tágítja őket, ezért fizikai vagy lelki stressz hatásra hideg és fehér lesz a bőr. A bőr színe A bőr színét annak pigmenttartalma adja. A melanint a felhám alaprétegében található nyúlványos pigmentsejtek termelik, és szemcsék formájában átadják a szomszédos hámsejteknek.
Youtube
Ha sokat vagyunk a napon, a bőrünk lebarnul. Ha túl sokat a túl erős napon, leég. És az egészről a napfényben levő UV-sugárzás lehet - ezt eddig mindenki tudja vagy tapasztalatból, vagy az iskolából, vagy a reklámokból. De miért lesz barna a bőr az UV-től, és égővörös, ha túl nagy adagot kap belőle? Az a helyzet, hogy a barna még csak-csak stimmel, de a vörös csak a látszat, a bőr a leégés hatására valójában nem pirul el, csak úgy tűnik, mintha. A bőrünk színét a pigmentsejtek, kicsit tudományosabban melanociták határozzák meg. Ezek a sejtek a bőr legalsó hámrétegében találhatók, és termelik a melanin nevű festékanyagot, ami a bőr színét adja (és egyébként a szem és a haj színét is, de ez most nem tartozik szorosan ide). A melanin UV-sugárzás hatására oxidálódik, és sötétebb színűvé válik, ezzel javul az UV-elnyelő képessége. Minél barnább a bőrünk, annál hatékonyabban nyeli el az UV-sugárzást a melanin, megóvva ezzel a bőrben a többi sejtet a sugárzás DNS-károsító hatásától. De mi a helyzet a leégéssel?
A bőr rugalmassága Bőrünk rugalmasságát az irhában található kötőszöveti sejtek által termelt rugalmas (elasztikus) fehérjerostok adják. A rugalmas feszesség hátterében a bőr vízkötő képessége áll. A kötőszöveti alapállomány glikózaminoglikánjai (összetett szénhidrátjai, heteropoliszacharidjai, pl. hialuronsav) és a kollagénrostok adják. A megkötött víz pótolja a bőr hidrolipid rétegét, illetve ennek hiánya a kiszáradás révén csökkenti a bőr rugalmasságát. A bőrfelszín A bőr fontos feladata a mélyebb szervek védelme. A bőrfelszín állandó fizikai (kopás) és kémiai (szappan, vegyszerek) igénybevételnek van kitéve. Egyúttal rugalmasan kell alkalmazkodnia a tulajdonos alakjához, mozgásához. Ennek ára, hogy bőrünk kopik: naponta kb. 10 g elhalt hámsejtet, és szarut veszítünk hámlással. Az utánpótlást az alaprétegben folytonosan osztódó őssejtek biztosítják. Amennyiben ez jó ütemben történik, a felhám két-négyhetente teljesen kicserélődik. A bőr megújulását serkenti az igénybevétel (talp), a napfény, a sérülések.
Hosszabb távon az igénybe vett bőr megvastagodik, durvább lesz. Az időskori és az igénybe vett bőr megújulási képessége lecsökken. A bőr öregedése A 30-as évek elejétől egyre szembetűnőbb változások történnek a bőrben. A természetes öregedési folyamatok során a bőr rugalmassága csökken, ráncosodik. A továbbiakban víztartalma csökken, a hidrolipid réteg és a felhám elvékonyodik, a bőr száraz lesz, érzékenyebbé válik a külső behatásokra. A háttérben a bőrsejtek lassuló regenerációja, a csökkenő faggyú- és verejtéktermelés, az ösztrogénhormonok szintjének csökkenése, valamint a bőr kötőszövetének átépülése áll. A kevesbedő kollagénrostok helyét az elasztikus rostok veszik át, majd azok mennyisége is csökken. A sejtközötti állomány vízkötő hialuronsavban szegényebb lesz. Az öregedő bőrön megszaporodnak a különböző festékes anyajegyek, "öregedési pigmentek". A bőr korai öregedéséhez vezet a fokozott UV-behatás (szolárium), a dohányzás, alkohol, a túlzott szappanhasználat, száraz, hideg klíma.
- Mi adja a bőr színét 5
- Mitől függ a bőrünk színe? | DÉLMAGYAR
- Mi adja a bőr színét youtube
Nemcsak külső, hanem belső fényérzékenyítő anyagok is léteznek, melyek akár az egész testre kiterjedő barna elszíneződést okozhatnak. Ezek lehetnek pl. gyógyszerek, antibiotikumok, egyes cukorbetegségben alkalmazott szerek, fogamzásgátlók vagy nyugtatók. Utóbbi pl. a Seduxen, mely akár a tévé előtt ülve is kiválthat ilyen reakciót (a tévé- és a neoncsövek is sugároznak valamennyi UV-sugarat). Egyes vitaminok hiánya is járhat fényérzékenységgel, például ha kevés nikotinsav jut a szervezetbe, a napfénynek kitett bőrterületeken az ismétlődő gyulladások helyén barnásvörös színt nyer a bőr (főleg alkoholbetegeken észlelni). Belső szervi betegségekben, mint pl. májbetegségek, mellékvesekéreg- vagy pajzsmirigykórképek, vészes vérszegénység, tüdő-tbc, fényérzékenység nélkül is felléphet a bőr barna elszíneződése. Tehát a bőr színeváltása is utalhat valamilyen betegségre, ha ilyet észlelünk, beszéljük meg kezelőorvosunkkal
Mitől függ a bőrünk színe? | DÉLMAGYAR
A vörös színhez a melaninnak, illetve úgy általában a bőr színének nincs köze. Ha leégett az ember, az azt jelenti, hogy túl sok UV-sugárzást kapott, és a bőr károsodott ennek hatására. A szervezet reagál a sérülésre, megnöveli az érintett bőrfelület környékén a véráramlást a hajszálerekben, hogy a plusz vér segítsen a gyógyulási folyamatban. Amikor pirosnak látjuk a leégett bőrünket, az valójában nem a bőr színe, hanem a szokásosnál több vér a hajszálerekben. Mindezt egy egyszerű kísérlettel le is ellenőrizheti bárki. Ha a leégett bőrfelületet megnyomjuk az ujjunkkal, rövid időre elfehéredik, majd újra visszapirosodik, ahogy a hajszálerekből ki, majd újra beáramlik a vér egy része. Lebarnult bőrrel ugyanez nem működik, mert ott valóban a bőr lesz sötétebb színű. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Szőrnövekedés életkori sajátosságai Az élet folyamán az igényeknek megfelelően változik testünk felszínén a szőrnövekedés. A magzat teljes testét finom selymes szőrzet, a lanugo (gyapjú) borítja, mely a születés előtt kihullik, a baba puha és szinte csupasz bőrrel jön a világra. A kisgyermekkorban az egyetlen jellemző szőrzet a haj, a pubertáskor a nemi hormonok hatására indul meg a fokozott szőrnövekedés a másodlagos nemi jellegeknek megfelelően. Ekkor a szőrzet mennyiségét és elhelyezkedését elsősorban genetikai adottságok, mégpedig a szőrtüszőn levő férfi nemi hormon jelfogó molekulák (tesztoszteron receptorok) határozzák meg. Az öregedés során a szőrzet festéktartalma csökken (őszül), szárazabb és vékonyabb lesz, a szőrnövekedés lassul, a szőr megritkul, kihullik.
A mongolfolt elsősorban mongolokon (innen a neve), ritkán európaiakon és Down-kórosokon röviddel a születés után jelentkező, elmosódott szélű, kék folt a keresztcsont felett. E színt a bőr mélyebb rétegeiben felszaporodott melanin adja.. A májfolt a homlok, arc területén és a száj körül keletkező barna folt, mely terhességben, mestruációs zavarokban, a hormonrendszer egyes betegségeiben és fogamzásgátlót szedőkön gyakori. A bőr kötőszövetében találhatók az ún. hízósejtek, melyek viszketéskeltő anyagokat hordoznak és bizonyos esetekben ezeket kibocsátják magukból. E sejtek körülírt csoportosulásával kapcsolatos az a veleszületett kórkép, melyben gyermekkorban kezdődően különböző nagyságú barna foltok vagy sárgásbarna csomócskák képződnek a bőrön. Ha ezeket megdörzsölik, megduzzadnak és kivörösödnek. A folyamat spontán gyógyul. A felnőttkorban kezdődő formáját belső szervi elváltozások is kísérhetik. A napfény gyógyító hatása évezredek óta ismert. A földet érő természetes fény a látható sugarak mellett melegítő hatású infravörös és gyulladáskeltő, pigment- (festék) képző ultraviola sugarakat is tartalmaz.
A melanin képes elnyelni a DNS-károsító ultraibolya (UV) fénysugarakat. A mélyebb rétegekben a melanin a hámsejtekben apró szemcsékben raktározódik, melyek UV-fényre sapkaszerűen a sejtmag köré rendeződnek, a szarurétegben viszont már egyenletesen terül szét, ezért a bőr egyenletes barnasága. A melanintermelés legjobb ingere a napfény 290-320 nm-es (UV-B) tartománya. Az azonnali lebarnulást részben a meglevő melanin fény általi oxidációja és a sejtmagok köré tömörülése okozza, egyúttal néhány nap alatt fokozódik a pigmentsejtek melanintermelése is, mely a tartósabb barnaságért felelős. A különböző embertípusok (rasszok) bőrszíne különböző. Csakúgy, mint ezt, az egyedi különbségeket is génjeink határozzák meg. A pigmentsejtek száma minden emberben hasonló, azonban egy színes ember bőrében több és nagyobb melaninszemcséket találunk. A vörös hajú, fehér bőrű emberek feomelaninja fakóbb, és kerek szemcséket alkot, a többi ember ovális szemcséket alkotó eumelaninjával szemben. Az albínó emberekben egy súlyos anyagcserezavar következtében nincs melanintermelés, ezért fehér bőrük nem védi meg őket a káros fénysugaraktól.
Ugyanakkor a rasszok közötti normál bőrszínkülönbségekért felelős gének többsége még ismeretlen a kutatók előtt – állapították meg a tanulmányt készítő genetikusok.