A következő kb. két kilométeren érdemes mindig a jobban kitaposott ösvényt követni, ha elfogyna, akkor a túlsó parton vár a folytatás. Tempónk nem lesz gyors, s nem csak a számtalan látnivaló, fotótéma miatt! Helyenként igencsak oda kell figyelni a szurdok oldalában fel-le csalinkázó csapásra: leszakadt sziklatömbök, kidőlt fák, belógó ágak, uszadéktorlaszok, sár, iszap, víz, csalán teszi egyedivé a bő egyórás felfedezőutat. A sziklaszurdok csak ritkán tágul ki, mohos mészkőfalak, vénséges fák varázsolnak ide őserdei hangulatot. S valóban, a kidőlt óriási fekete fenyő mellett tölgy magonc virít, míg a sziklafalba szorosan kapaszkodó, szenvedő hársfák mellet fiatalos mogyoróbokrok virulnak. 2 / 5 Fotó: Németh Imre Nem vagyok "páfrányológus", de úgy ötven méteren öt különböző faj egyedeit ismerem fel, köztük az édesgyökerű páfrányt és több fodorkát. A hűvös szurdokban jól érzi magát több termetes bükkmatuzsálem is, és a vízigényes égerfából is sok akad, de legtöbb talán a mezei juharból lelhető fel.
Mintegy 200 méter, és eláll a lélegzetünk, amikor megpillantjuk a zöld mohás szikláktól ölelt áttörést. A patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ontja vízáradatát. 4 / 25 5 / 25 6 / 25 A párás, esős idő miatt minden csillog: a simára csiszolódott, púpos kőtömbök, még a szurdok meztelen oldala is. A Gaja sárosan, agyagosan zúdul a sziklafalak között az árnyas medencébe. Magas vízállásnál kalandos vállalkozás lemászni a sziklákhoz, mert ilyenkor csúsznak a kövek. Javallott a fokozott odafigyelés, és a kevésbé bevállalósak válasszák inkább a turistaösvény felső szakaszát, onnan is fantasztikus a rálátás a lezúduló víztömegre. 7 / 25 A vízesés látványa mellett egy geológiai érdekesség is megbújik a Római fürdő mellett. Közel 100 méterre a völgyoldalban nyílik a Savanyú Jóska-barlang bejárata, amelyhez a kék barlangjelzés vezet fel. Aki erre jár, ne hagyja ki a Vadalmás- vagy Szerelem-forrást. Egyrészt, mert csak alig 500 méterre van a vízeséstől, másrészt kiváló szomjoltó helyszín, hiszen azon kevés források egyike a közelben, amelynek vize iható.
Fölé árnyékot adó lombtetőt vonnak a partfal tetejéről behajló fák. Magas vízállás esetén itt nem tudunk végigmenni, szárazabb időszakban kőről-kőre lépve juthatunk csak át. A Bakony hatalmas mészkőtömegében számos kisebb-nagyobb szurdokot találunk. A Római-fürdőn a Keleti-Bakony legbővizűbb patakja, a Gaja vágtat keresztül. Ennek megfelelően ez a Bakony egyik legvadregényesebb, legszebb szurdoka. A robosztus oldalfalakat nézve szépen kirajzolódnak az egymásra települt, vastagpados mészkőrétegek. A patak hordalékának csiszoló erejével folyamatosan fűrészelte és fűrészeli magát lefelé ma is a kőzetben, ezért láthatunk a vízesés körül megfigyelhető, lekerekített és sima felszíneket néhol a szurdokfal magasabb részein is a kis kanyon fiatalabb korából. A víz bevágódásával párhuzamosan a szurdok lassú kiemelkedése járult hozzá a formakincs kialakulásához. Míg alul a vízerózió alakítja a szurdok képét, addig a medernél magasabb részeken már elsősorban a hőingadozás okozta kőzetaprózódás és a fagyrepesztés tördeli tovább a kőzetanyagot.
Hogy miért, az talány, egyes források szerint a sziklaszurdokon áttörő patak lépcsőzetes medencéket alkot, és ezek ihlették a névadást. Mi a Római fürdőt Bakonynána felé haladva Tés felől közelítettük meg, itt egy gyerekkel is könnyen járható murvás út visz a Gaja déli partjával párhuzamosan a vízesés felé leágazó gyalogúthoz. Útközben hallani, ahogy csobog a patak, s lehet gyönyörködni az égig érő fákban, vagy épp színes faleveleket gyűjteni, kinek-kinek kedve szerint. Galéria Római-fürdő, a Bakony legvadregényesebb szurdoka A hatalmas fák, az erdő semmihez sem fogható hangulata után érkeztünk egy pihenőhelyre, ahol jobbra fordulva azonnal hívogatni kezdett bennünket a sziklás szurdok. Én biztonsági játékosként a fahídon, míg családom merészebb tagjai a sziklákon keltek át a Gaján. Kis séta után értünk a sziklafalhoz, és a látvány igazán vadregényes volt. Így képzelem el a nagy kanyonokat is, s bár a méretek itt kisebbek, az érzés hasonló lehet. Bár a Gaja ilyenkor ősszel nem olyan bővizű, mint tavasszal, a látvány így is lenyűgöző volt.
Kedves Látogató! Örülünk, hogy Jásd honlapjára keresett. Ez már azt jelenti, hogy tudja, hogy létezünk. Megtalálta pici, bakonyi zsákfalu településünket, ami az itt lakók számára az otthont, a nyugalmat és a békességet jelenti több száz éve. Bővebben...
Turizmus [ szerkesztés] A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-völgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik. Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem. Jegyzetek [ szerkesztés] m v sz Az Országos Kéktúra Zirc és Csókakő közötti 9. szakasza Zirc vá.
A 96 km hosszú patak Veszprém és Fejér megyén halad át.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap