A társaságtól megvált tag a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért, amely tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkezett. A helytállási kötelezettség a tagság megszünésétől számított 5 évig áll fenn. A meghalt tag örököse, a halál időpontjáig keletkezett tartozásokért szintén 5 évig felel, de kizárólag az elszámolás során neki juttatott vagyon erejéig. Jogutódlással történő megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak át. Ha ez nem történik meg a megszünt társaság tagjai a kötelezettségekért a megszűnéstől számított 5 évig felelnek úgy, hogy a felelősségi arányok az elszámoláskor kapott vagyoni hányadhoz igazodnak. Betéti társaság esetében legalább egy tag a beltag felelőssége a társasági vagyonnal nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A társaság kötelezettségeiért nem felel (korlátozott felelősségű pozíció).
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a kkt, valamint a bt. Jellemzően személyegyesítő jellegű vállalkozás. A gt-ben a kkt és az bt szabályozása alapvetően egyező. A bt-nél elkülönítetten csak a kkt-tól eltérő szabályok szerepelnek. Alapításukhoz legalább két tag szükséges. Kkt és Bt esetén a tagok felelőssége tekintetében eltérő a szabályozás. Kkt esetében a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Bt esetén viszont a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, a kültag viszont csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ez tulajdonképpen korlátozott felelősséget jelent, ez különbözteti meg a bt-t a kkt-tól. Amennyiben a bt. Kültagjának neve szerepel a társaság nevében, úgy a beltaggal egyenlő, azaz korlátlan felelősség terheli. Speciális eset, ha a kültag vagyoni betétjét nem vagy csak részben teljesítette. Ebben az esetben a nem szolgáltatott vagyoni betét értékéig saját vagyonával felel.
Jogutód nélküli megszűnés esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont főszabály szerint a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. A gazdasági társasági formáknál a tagok felelőssége már az egyes társasági formák jogi státuszában is kefejeződik. Kkt esetében a társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak. A kötelezettségekért esősorban a társaság felel a vagyonával, de ha ez nem elegendő, akkor a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek (mögöttes felelősség). Bármely tagtól a társaság tartozásának egésze követelhető (egyetemleges felelősség), a tag pedig teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség). A hitelezők a társaságot a tagokkal együtt is perelheti, a tagok vagyonára is hozható elmarasztaló ítélet, a tag vagyonára végrehajtást lehet kérni. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett kötelezettségekért a többi tagéval azonos.
A felügyelőbizottság létrehozására csak akkor van szükség, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladja a 200 főt. A felügyelőbizottságra a gt. általános szabályai az irányadók. Az általános megszünési eseteken kívül a gt speciális rendelkezései: ha a tagok száma egy főre csökken, a kkt megszűnik, de csak akkor, ha 3 hónapon belül nem jelentenek be új tagot a cégbíróságnál. Amennyiben a bt-ből valamennyi beltag és kültag kiválik a társaság megszünik. Ez nem következik be akkor, ha: az utolsó tag kiválásától számított 90 napon belül a bt beltagjai új kültagot, ill. a megmaradt kültagok új beltagot jelentenek be a cégbíróságon az adott oldalon megmaradt tagok elhatározzák a társaság kkt-ként történő továbbműködését és a társasági szerződés módosítást a cégbírósághoz benyújtják. Ha a bt valamely tagja a kkt-ben nem kíván részt venni a tagok vele a gt szabályai szerint elszámolnak. Végelszámolás esetén mindkét társaság esetében sor kerülhet ún. egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatására a gt feltételei szerint.
A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük. A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe. Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is. A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat - a társasági szerződés - aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári - például megbízási - jogviszonyban állhat a társasággal.
Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz Szerző: MTI | Közzétéve: 2014. 03. 12. 08:14 | Frissítve: 2014. 08:14 A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk. ) alapján. Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak. A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot. Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért.
Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is. A meghalt tag örököse - ha a társaságba nem lép be - a jogelődje halálának időpontjától számított ötéves jogvesztő határidőn belül az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint felel azokért a társasági tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek. Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését; a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik; a cégbíróság a cégtörvényben meghatározott okok miatt megszünteti; jogszabály így rendelkezik. Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. Megszűnik a társaság, ha a határozott idő eltelt, egy főre csökkent a tagok számra és 6 hónapon belül nem jelentenek be új tagot.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap