Egyszerű Történet Vessző Száz Oldal
(Kišnél mondjuk nem kell hozzáadni, van benne, bár talán más a Kiš-irónia, mint az Esterházy. ) ** És van ám történet itt is, ami nem akkora újdonság, mert van történet a Hahn-Hahn grófnőben is, meg a Hrabal könyvében, csak hát nem az a lényeg. (Aki csak történetet akar, az nézzen filmet – különben ezért is változott meg a próza és a regény: a film átvette a helyét azoknak a régi, egyszerű történeteknek, ma Tolsztoj inkább filmen csinálná meg a Háború és békét, vagy tévésorozatnak. ) Prűdeknek nem ajánlom, bár hátha segít legyűrni a prüdériájukat. Homofóboknak főképp nem: van benne homocekcualitás is! (Ez nem spoiler, E. -t nem lehet elspoilerezni, de mondjuk Defoe Moll Flandersét sem: maga Defoe teszi meg a könyv elején;)) És még megdöbbentő csavar is van a végefelé, csak úgy odavetve, mintha nem is lenne oly izgalmas fölfedezés! (No jó, több csavar is van, már-már szappanoperai, de hát melyik csavar nem szappanoperai? Talán csak a hatlapfejű, tövigmenetes csavar. De az nincs ebben a könyvben. )
Könyv: Egyszerű történet vessző száz oldal (Esterházy Péter)
Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. (Péczely Dóra) (Rézlet a könyvből) 6. Kora reggel semmi sincsen, csupán a kora reggel. Nem jó így látni őket, nem akarom. A szobát szagolom, kell is, olyan. A háziak büszkék a meszelés friss szagára, a tisztaságot és az udvariasságukat jelenti számukra. Meszelni tízévente kell, ez a szokás, ők mégis újrameszeltek miattunk. Ekctrameszelés, mondta Ágoston bácsi. Mit mond, kérem? Anyám lassan tanult bele az új helyzetébe. De apám azonnal. Nem hallod, kedvesem? Ekctrameszeltek a kedvünkért. Köszönjük szépen. Anyám dühödten nézi a férjét, halkan sziszegi: Most mondtad az életben először, hogy kedvesem. Apám mosolyog, akár egy színésznő, most vagyunk először a világ végén.
(Pedig azok a lábjegyzetek se semmik, ha nem lenne ráírva a kötetre, hogy novellák, azt hinné az ember, hogy esszék. ) A cím (ön)ironikus. Hiszen pont ezt hiányolták eddig E. könyveiből: az egyszerűséget, és a történetet. Penig vala benne történet, igaz, nem egyszerű, és nem is száz oldal. (Kardozós talán a Harmoniában vala, de nem bizonyos. Bizonyos csak a halál. ) Igazából ez se egyszerű*, nem is száz oldal, és csak a végén kardoznak igazán, lábjegyzetben, de akinek ez sem elég, az ne olvasson könyvet. Teringettét! Szerintem a lehető legtisztességesebb módon jár el egy író, amikor ironikusan ír. (Az irónia és a gúny között az a különbség, hogy a gúny támad. ) Mert az irónia egyszerre mondja azt, amit, és azt is, hogy ez nem igaz, vagy nem így igaz, esetleg máshogy. Ez nagyon jó, mert akkor az olvasó dönthet, szerinte melyik igaz. Vagy megelégedhet azzal, hogy fene tudja, így is lehet, úgy is lehet. Na, ez például Márainak nem ment. Kár. (Coelhónak sem, de nem sorolnám, túl sokan vannak, meg ugye a sértődés…) E. pedig folytonosan ironikusan ír, ha egész terjedelmében bemásol egy Danilo Kiš-novellát, az is átváltozik, végig iróniával telitődik, ha már önmagában nem lenne tele vele.
- Egyszerű történet vessző száz oldala
- Egyszerű történet vessző száz oldal
- Egyszerű történet vessző száz oldal - Márk változat | Evangélikus Országos Könyvtár
Az jó dolog, ha az embernek van egy kedvenc írója (nem a kedvenc, az valahogy olyan korlátolt és unalmas, még ha Esterházyról is van szó), akitől már olvasott olyan 10 könyvet (vagy 10 rövid, 3 hosszú, itt vegyesen), és akkor az író egyszer csak meg tudja lepni. Tény, hogy EP nem arról volt eddig se híres, hogy egyszerű (mert bonyolult, mint az élet), hogy történet (hát az volt, néha egész egyszerűen elmondható, mint pl. a Hrabal könyvében vagy Csokonai Lilinél, máskor meg sok kicsi, amiből nem jön ki egy nagy, de hát a mondat volt mindig a lényeg, mondjuk most is), a vessző volt eddig a leginkább igaz, néhány könyv közel járt a száz oldalhoz is, de a mostani cím még nem teljesült. Az előző egyszerű történet nem volt egyszerű, és persze száz oldal se, volt, hogy megállt az idő, egymás után következett öt nyolcvanegyedik oldal, vagy számozatlan oldalak csúsztak be, végül is több, mint 200 oldal lett, a lenti sarkokban látható számok szerint. Kardozós volt, törökös, kurucos, labandos, Ransmayros.
Régebben megvoltak a központilag támogatott sémák, mennyország-pokol, lásd még Danténál, buddhistáknál reinkarnáció, és így tovább, most inkább meg az van, hogy nem tudjuk, és végül is a nemtudás is egy semmi. Na de erről ennyit. És akkor még lábjegyzetelni is kéne a szöveget? Á, majd a harmadik olvasásnál. ) Ez a könyv afféle misztérium, beavatottaknak van bejárása csak, de ki tudja, ki az a beavatott, talán mégiscsak mindenki, ahogy ennek lennie kell. Szóval mindenkinek bejárása van, mint a világba/életbe. Azt se értjük, néha azt hisszük, hogy igen, de lényegében mégsem. És mégiscsak egy csoda, vagy inkább (semmi). – (ez meg még a 2014-es változat, illetve olvasat – S. ) Angárd! Itt az ideje kijelenteni: a magyar irodalom legjobb lábjegyzetelőjével van dolgunk, egy virtuózzal, vagy őstehetséggel (a kettő talán kizárja egymást, mert az őstehetségnek nem kell gyakorolnia, a virtuóznak meg csak azt kell), a második legjobb különben Arany János volt. E. P. világirodalmi szintű lábjegyzetelő, még a furmányos Borgesnél is jobb.
"Kora reggel semmi sincsen, csupán a kora reggel. Óvatosan, halálos csöndben öltöznek a szüleim, mint a tolvajok, hiába, mindig fölébredek. Sötétben öltözni, ez milyen nevetséges. A sötétben is lehet látni őket, a sötétnél is sötétebbeket. " Esterházyt olvasni kell, ahogyan a sorok között… Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat A kiszolgáltatottság regénye Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten.
Szerző Esterházy Péter Mű címe Egyszerű történet vessző száz oldal - Márk változat - Megjelenés Magvető, 2013 Kinek szól a dedikáció / beküldő Apró Kata és Apró Antal A dedikáció helye és dátuma Pécs, 2014 A dedikáció szövege 1. ) Katának Esterházy Péter 2014. június 10 dikén 2. ) Antalnak születésnapjára Esterházy Péter 2014, Könyvhét Kötet tulajdonosa Apró Kata A találkozás története Esterházy Péterrel 2014-ben POSZT OFF program keretében beszélgetett Ágoston Zoltán a pécsi Trafikban. Apró Katának valamint édesapjának is dedikálta az Egyszerű történet vessző száz oldal - Márk változat c. könyvét.
Aktuális Archívum Naptár Programfüzet Fesztivál A magyar költészet napján indult el a PIM új, verses sorozata, amelyben hónapról hónapra egy-egy klasszikus szerző versét hozzuk el. Bebizonyítjuk, hogy a verselemzéseknek nem csak a magyarórán van helye. "A Margitsziget mindig a művészeké volt" – szögezte le Hunyady Sándor 1935-ben. Ezen a nyáron különösen sok színész pihent az évszázados fák alatt. A remek klímával magyarázták ezt a népszerűséget, de az is igaz, hogy a 20. "Ismerve gyöngémet, otthon nem iszom kávét, hogy sétáimon ihassam. Erre a célra, cigaretta helyett, séta-füzetet hordok magammal, hogy elfoglalhassam magamat. Cigaretta helyett = versírás. " (Pilinszky János. 1966) Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. Ime, a titok: (Ady Endre: Szent Margit legendája) Nyitvatartás K-V: 10-18 óráig Hétfőn a kiállítások zárva tartanak. Belépőjegyek Tárlatvezetés Elérhetőség 1053 Budapest, Károlyi utca 16. Térkép Telefonkönyv Kutatás
(2017-es változat) Hogy mi is ez a könyv, azt nehéz meghatározni. Elvileg van itten egyszerű történet, de hogy mi is lenne ez, erre nem nagyon jöttem rá. Rémlik, hogy van itten gyilkosság, meleg-szerelem, spionok, mindez a 17. században, de hogy ezek a szereplők itten hogy jönnek össze, az rejtély. Most akkor mi itt a történet? Persze el lehet tekinteni attól, hogy itten történet lett beígérve, magyarok vagyunk, a be nem tartott ígéretek fölött nagyon könnyen tudunk szemet hunyni, vagy csak úgy magunkban és a közértben bosszankodni, meg szidni a k…. anyjukat ezeknek (vagy éppen korábban azoknak, illetve lehet olyat is, hogy még most is azoknak), úgyhogy ha eltekintünk attól, hogy itt történet lenne elvileg, amitől könnyű, hiszen ez egy Esterházy-könyv, akkor eléggé élvezhető. De a rejtély akkor is rejtély marad, hogy mit is olvastunk? Van valami ereje ennek a könyvnek, talán a személyiség ereje, Esterházy, vagy szereted, vagy utálod, amint ez már a személyiségekkel lenni szokott, de azért egy könyvben mégiscsak több van, mint az alkotója.
Kicsit olyan EP, mint Lovasi 97-98-as szövegei, meg úgy általában a magyar alternatív dalszövegek, hogy lehetne egyszerűen, de így bonyolultan szórakoztatóbb, meg amúgy is, leírhatom, hogy "Szeretlek", és ha azt egy nőnek írom, az lehet, hogy elolvad, de ez regénynek még kevés, dalszövegnek sajnos még nem, mondjuk ebből a korai Beatles tudott sokat kihozni, variációk egy témára, olyan keveset mondva annyiféleképpen olyan jó zenére, hogy. EP mondjuk sosem mondott keveset, csak eddig is mindenkinek mást. Térjünk rá erre a könyvre. Ez most tényleg száz oldal. (Ha nem számoljuk a jegyzeteket, és azt, hogy a századik oldal háromszor van, és a harmadik más. ) Az oldalszámozást is úgy csinálták meg, hogy nem az általános 7. oldallal kezdünk el olvasni, hanem fent is 1. oldal, lent is, ahogy kell. Egy oldal az egy oldal. Van történet is, és most aztán nehéz lenne azt képzelni, hogy a kisgyerek EP-ről lenne szó, apa-anya kitelepítve, ez oké, de hát se öccse nincs (akiből aztán nagyszerű futballista lesz!