A csendes és nyugodt környezet mellett lehetőség nyílik betérni egy-egy nyitott hajósi pincébe is, ahol jó minőségű borokkal kedveskednek az arra járóknak. Ezen kívül megtekinthető a hajósi érseki barokk kastély is, ahol nagy szeretettel várják az arra látogatókat.
A hátság 25-35 méter magas alámosott löszparttal viszonylag érintetlen oldalain löszpusztai vegetáció, cserjés díszlik. A túrázók szerelmeseinek - az Érsekhalmán is áthaladó - Alföldi Kéktúra útvonalat ajánljuk, ami nemcsak Magyarország, de Európa első számú hosszútávú turistaútja is. A túraútvonal kiindulási pontja a térképen feltüntetett nyomvonalon haladó, Tolna megyei Szekszárdon található Rockenbauer kopjafa, mely Sátoraljaújhelyig húzódik. A 848 km-es hosszúságú turistautat a térkép kék sávval jelöli. Az Alföldi Kéktúra útvonalának kialakítása 1990-ben kezdődött el, végleges kialakítására azonban 2000-ben került sor. Településünkön áthalad az Alföldi Kéktúra turistaútvonala - ez egy 10 km-es szakasz, mely érinti az érsekhalmi katolikus templomot, az 54-es főutat, a Duna-völgyi főcsatorna hídját és a Cifra-hidat - kiindulópontja a szentgyörgyi erdőgazdálkodás, végállomása pedig a hajósi pincefalu. Azoknak, akik nem szeretnek túrázni és kikapcsolódásként egy kis kellemes kerékpározásra vágynak, az Érsekhalma - Hajós közötti kerékpárút 7 km-es szakaszát ajánljuk, mely 2016-ban épült megy egy pályázat segítségével.
Az itt előforduló emlősök közül a borzot kell kiemelnünk, melynek vára az egyik völgyben bújik meg. A védett terület szabadon látogatható, de felkereséséhez nélkülözhetetlen a hosszú nadrág és a hosszú ujjú ing, mert völgyeket megközelíteni csak az alsó végük felől lehetséges, amit sűrű galagonyások zárnak el a kevésbé elszánt látogatók elől. 2009. 08. 18.
Részletek Kategória: Természetvédelmi Területek A Duna-menti síkság és Felső-Bácska érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb területén, a Kecel-bajai magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. A magaspart, mint a folyószabályozás előtt vízjárta terület peremén húzódó szárazulat, már a bronzkorban is lakott volt. A középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. Ez a régészeti érték indokolta a ma természeti oltalmat is élvező terület egy részének 1991-ben "Történelmi-régészeti jelentőségű védett terület"-té nyilvánítását. A löszfelszínt hét kisebb-nagyobb völgy tagolja, melyek az utolsó jégkorszakot követő, csapadékban gazdagabb időszak lezúduló vizeinek felszínalakító munkájával alakultak ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták.
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Érsekhalmi Hétvölgy Érsekhalmi Hétvölgy Védetté nyilvánítás éve: 1998. A Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű részén, a Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. Itt a Hátság itt 10-15 méter magas, alámosott löszparttal kezdődik. A magaspart, mint a folyószabályozás előtti egyik állandó szárazulat, már a bronzkori ember életében is fontos szerepet játszott. Ezt bizonyítja az is, hogy a terület déli végében egy a középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. (Ez a régészeti érték indokolta a mai természetvédelmi terület - egy részének 1991-ben Történelmi régészeti jelentőségű védett terület-té nyilvánítását. ) A terület későbbi hasznosításáról még nem sokat tudunk, de a lejtők meredekségéből következően legeltetésen kívül másra nem használható. Bár a löszpart két másik darabja már korábban természetvédelmi oltalom alá került (Vörös-mocsár TT, Hajósi kaszálók és löszpart)., ennek a területnek a védelem alá helyezése mégis indokolt volt.
junglebook-7777.com, 2024 | Sitemap